Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nagy földrajzi felfedezések és következményei

2008.01.26

A nagy földrajzi felfedezések és következményei

 

Kép A XV. Századtól a keltről nyugatra irányuló távolsági kereskedelmet, a közel-keleti térséget elfoglaló, s a szállítás útvonalait ellenőrző Török Birodalom vámolta meg. A kelet-nyugati kereskedelem haszonélvezője, Velence ellen az atlanti parti Portugáliában tettek lépéseket, Előnyösebb utakat kerestek Kelet értékei felé. A XV. Századra a portugálok kifejlesztették a magas oldalfalú, többárbocos, hátsó kormánylapátos tengeri járművet, a karavellát, a kor legtökéletesebb hajóját. A tájékozódáshoz használták az araboktól átvett iránytűt, s egyben csillagászati műszereket is. 1487-ben Bartolomeu Diaz a nyugati szelek segítségével elérte Afrika déli csúcsként jelentő Jóreménység-fokot, majd 1498-ban Vasco da Gama ugyanezen az úton eljutott India nyugati partjaihoz. A portugálok viszont nem törekedtek a felfedezett területek leigázására. Megelégedtek védett kereskedőtelepek létesítésével. Azt a tervet, hogy az Atlanti óceánon nyugat felé hajózva el lehet jutni Indiába, egy itáliai (genovai) tengerész, Kolumbusz Kristóf látta megvalósíthatónak. Kolumbusz szerencséje az volt hogy, Izabella spanyol királynő éppen az ibériai mór uralom granadai maradványainak felszámolását ünnepelte (1492). Örömében három hajót ajándékozott Kolumbusz tervének megvalósításához. A három hajó neve Szánta Mária, nija, píta hajók voltak.    A kalandvágyó genovai hajós 1492. augusztus. 3-án indult Spanyolország egyik kikötőjéből (Palosból). A kapitány és a mintegy 150 fős legénység a szerényen fölszerelt hajókkal számos viszontagság után 1492. október 12-én érkezett a mai Bahama-szigetekhez tartozó egyik sziget partjához, amelyet San Salvadornak nevezett el. Felfedezte Kubát és Haitit. Még három utat tett meg, felkutatva Közép-Amerika partjait. Kolumbusz élete végéig úgy hitte, hogy a nyugati útvonalon India területére jutott el. Megkezdődőt az őslakók alávetése, sokak rabszolgasorsba süllyesztése és a földjük teljes kifosztása, azaz a spanyol gyarmatbirodalom megszervezése. Az arany és az ezüstbányák megtalálásával megindultak a nemesfémeket szállító flották Spanyolország felé. A bányászatot föllendítette, hogy XVI. Század közepén felfedezték az ezüstöt. A munkaerő-veszteséget a hódítók az erősebb testalkatú afrikiak behozatalával pótolták. Idővel a bányák termékeinél is fontosabbá váltak azok a növények, s a felhasználásukkal előállított cikkek, amelyeket az Amerikában kialakuló ültetvényeken termeltek (cukornád, illetve a rum, gyapot dohány). A felfedezők eredményein felbátorodva egy spanyol szolgálatban álló portugál hajós, Fernando Magellán öt hajóval világkörüli útra vállalkozott. Magellán Spanyolországból nyugat felé hajózva megtalálta az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti átjárót. Megkerülte Dél-Amerikát, és elérte Kelet-Ázsia szigeteit. Itt azonban Magellán a bennszülöttekkel való csatározásban életét vesztette. Már csak tengerészei vihették haza egyetlen megmaradt hajóval a nagy hírt, hogy a Föld valóban gömbölyű.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Facebook



Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2014 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 615382
Hónap: 3410
Nap: 198