Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


POTHÁGOREUSOK, PÜTHÁGOREIZMUS BÖLCSELETI ISKOLÁJA

2008.03.02

III. Tétel

Pythagorasz (Kr.e. 582-500) Kr.e. 570 körül született Szamosz szigetén, közel Milétoszhoz. Rendkívüli éles észű, zseniális különc egyszer Egyiptomban a dioszpoliszi papok igen nehéz szellemi tesztnek vetették alá, melyen kiválóan teljesítet. Testvérükként bevezették misztikus rendszerükbe. Kialakult benne a mágia iránti rajongó elkötelezettsége. Otthonosan tájékozódott a csillagászat területén. A föníciaiaktól geometriát és logisztikát tanult, tovább mélyítette mágiával kapcsolatos ismereteit. Bölcselet három alappillérre épül: 1, lélekvándorlástana, 2, a számmisztika, 3, kozmológiája, tehát a világ keletkezésének a tanai. Pitágorász használja a szám misztikát. Az 1-es a legtökéletesebb, mert egyetlen pont, nincs belőle még egy. A 2-es egy egyenes a 3-as egy sík 4-es, pedig valamennyi szilárd test megközelíthető Szerinte a világ kezdetén volt az 1-es. A számok világában is belső rend található: az 1 a kezdet, és az 1, 2, 3, 4 egyfajta arisztokraták a világnak, melynek a csúcsán abszolút uralkodóként áll a tízes szám. Az aranymetszés szabálya igen fontos: egy dolog akkor arányos, ha a kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez. Pitagorász azt mondja, hogy a szám világa rendezet nincs benne káosz. A káosz az a kozmosz felé tart. Ő a kozmoszt úgy írja le, hogy a kozmosz közepén egy tűzgolyó áll. Körülötte 10 égitest lebegett: a Föld, a Nap a Hold, és az akkor ismert öt bolygó, állócsillagok valamint egy ellenföld. Pythagorasz és tanítványai azt vallódták, hogy a bolygókon kívül csak a végtelen űr létezik. Pythagorasz iskolái, nem arra kereste a választ, hogy milyen anyagból keletkezet a világ, hanem hogyan, miként, milyen formái okai lehettek kozmikus kialakulásának. Pythagorasz paraván mögött tartotta előadásait. Így senki sem láthatta az arcát. Egy alkalommal egyik tanítványa meg leste fürdőzés közben és csak a mesterének a combját látta, ami aranyból volt.