Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Milétoszi bölcselők

2008.03.02

II. Tétel

 

Milétoszi bölcselők:

Bevezetés: A bölcselet fennmaradásának több oka van. Az első helyen az írás belliség áll. Ékírás, képírás, betűírás. Tudásra szomjas népek, közé tartozik Portugália, Itália, Dél-Amerika, Velence. A görög nyelv sokkal mélyebb, mint a latin. A görög mitológia nélkül az emberiség kultúrája szegényebb lenne. A görög emberekre jellemző volt hogy minden érdekelte őket. Kr.e. VII. századtól kezdődően Milétoszban alakítanak ki bölcseleti iskolát. Ott találkoznak a keleti kultúrával. Az éghajlata igen kedvező soka a napsütés friss a levegő és a sós tenger vize is jó hatással van a környezetre. A görög hitvilágra jellemző volt a politeizmus „több istenhit” ezek az istenek ember formájúak voltak. A fő isten Zeusz volt és ő az Olimposz hegyén élt felesége Héra volt. Zeuszról illik tudni, hogy ő nő csábász volt. Halandó nőkel szűrte össze a levet. Egy halandó nőtől gyermek is született ő volt Herkules. Ő félig ember félig, pedig isten volt. Híres mitológiai istenek: Hermész (kereskedők istene), Árész (hadak istene), Poszeidon (tengerek istene), Afrodité (szerelem isten nője).              

Milétoszi bölcselők: Thalész (Kr.e. 624-546) Kr.e. VII. században született valószínűleg Föníciai szülőktől származott. Milétoszban mérnökként dolgozott. Utazásokat tett Egyiptomba, eltanulta a kaldeus papok titkait. Sokat írt a hajózás művészetéről, csillagászatról, matematikáról. Figyelte a növények életét és rájött, arra, hogy ha egy évben rossz volt a termés, akkor a másik évben jó termés következik. Neki tulajdonítják az év 365-napra való fel osztását. Az ő nevéhez fűződik a Kisgöncöl felfedezése is.

Anaximandrosz (Kr.e. 610-545) Valószínűleg tanítványa és rokona volt Thalésznak. 610 körül született Krisztus előtt. Szintén és sokfelé utazott. Hajós térképeket készíttet melynek a kereskedők és a hadi hajósok, vették nagy hasznát. Az ő nevéhez fűződik a gnómon napóra feltalálása. Spárta környékén meg jósolt egy földrengést és ennek következtében több ezer ember életét mentette meg. Különböző írásai, marat az emberiségről írt az állócsillagról és a gömbről. A négy őselemet is ő fedezte fel víz, tűz, föld, levegő. A hideg és a meleg hozták létre a nedvességet és a szárazságot.

Anaximenész (Kr.e. 590-530) Egyik mesterével sem, azonosult, új utakon haladt tovább, mint milétoszi filozófus. A milétoszi bölcselőket egyetlen kérdés foglalkoztatta miből a világ.