Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BÖLCSELETTÖRTÉNET HELYE ÉS FELADATA a FILOZÓFIÁBAN

2008.03.02

I. Tétel

 

Bölcselettörténet helye és feladata a filozófiában:

Kezdetben volt a Logosz erről szól a Jn1,1 ami így szól „Kezdetben volt az ige az ige istentől van és isten volt az ige”. Ez minden húsvéti időben elhangzik. Teológia jelentése “Istenről tanulni”. A fiozófia a valoság tudományága. Ez a fajta bölcseség keletről nyugatra terjedt el pl. Kína, India, és végül Európa. A Kr.e VIII-VII.században él 21 bölcsló ezek közül is a leghíresebbbek Thalész, Pittakosz, Biász, Szolón, Kleobulosz. Ők mindannyian valoságot kutató földön járó bölcslők voltak. Delphoniba ez egy Athéni jósda hely volt és ennek a homlokzatára íták az idézetiket.

Ø    „Ha tudsz valamit hallgass!” (Szolón)

Ø    „Gyűlöld az elhamarkodott beszédet!”(Biosz)

Ø    „Házasodj a magad fajtájából!”(Pittakosz)

Ø    „Ha meg tanultál engedelmeskedni akkor tudni, fogsz uralkodni!” (Szolón)

Ø    „Emlékezzél meg barátaidról!” (Thalész)

A tett és a szó, szó és a gondolat, gondolat és a lét közötti szakadékot szerették volna a filozófusok mérsékelni. Elsődleges eszköze a nyelv. Az igazi filozófus nemcsak szavaival, hanem személyével is tanít. A filozófus egyben terapeuta is. A terapeuta akkor igazán filozófus, hogyha képes mindent dolgot az első okához kapcsolni. A tereputa jellentése gyógyító. Etimológia “logosz” ennek a szónak sok jellentése van az ember van én vagyok.

Keressük ennek a szónak a jelentését:

Est-esti

                                                     

                                                  van E/3            asli       

„Ami önmagától van önmagát fönntartani képes”

Az igazi filozófia akkor kezdődik, amikor rá tud, csodálkozik bizonyos dolgokra. Ha az ember ezt meg tudja tenni, akkor a láthatatlan ranglétrán lejjebb tudja helyezni. A filozófia a valóságra keresi a választ. A valóság törvények, által rendezet egész. A valóság számunkra adott. Előbb az embernek élnie kell hogy meg tanuljon élni. Ezeket a szív és az érzések segítségével érhetik el. A filozófia azt valja hogy a szeretett nem prófit. Ma Magyaroszágon egy gyermek 300 szót ismer mig egy felnőt 12000 szót ismer. Nátán azt mondja hogy egy embernek 4 nyelvet ilik ismerni “görög, perzs, héber, latin”. A latin az a jog és a politika nyelve. A magzat és a bébi csak van. Egy 8 éves gyermek már képes kérdezni. Volt latin fiut, görögül: phmein bhu. Aktus szó tevékenységet jelent. A lét munkája, az hogy törekszik a fény felé és a lét állandóan munkálkodik. Ergon jelentése munka. Az állat munkájára az a jellemző hogy ő csak inni, enni, aludni képes. Mindenben van egy belső mozgató rugó. A filozófia mindig a valóságról tárgyalja. A filozófia nem igényel hittet. A teológiát is lehet hitetlenül tanulni Kr.e. 5 század Hérodotosz. A filozófia alaptudomány, mindent a dologra irányul, s minden dolognak a legvégső és legmélyebb valósága érdekli. Az ember alapvetően ismeretekre, tudásra éhező és szomjazó lény. Erre úttal Jézus hegyi beszédének egyik mondata is „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot”. Ez nem tudomány, hanem gyógyító életforma. Minél többet tanul az ember annál inkább rá ébred, arra hogy milyen keveset is tud. A filozófiát minden érdekli ezért alaptudományág; egy biológus csak az élettel a sejt biológus, pedig a sejten belüli élettel foglalkozik. Az I. század derekán kezdenek el, megjeleni a filozófus nagy alakjai, mint pl. Alexandriai Philón, Szent Jusztinusz vértanú, majd a középkor hajnalán Szent Ágoston. A XIII. század jelenik meg Aqiunói Szent Tamás a sklosztika megalkotója. Isten adja kinyilatkoztatást az embernek és ugyanakkor szabad akaratot is biztosit az ember számára. A filozófia első jeles személyisége Herakleitosz (Kr.e. VI-V század) és ő használta először a bölcselkedni való kifejezést. Majd őt követe Püthagorasz aki meg tiltotta, hogy bárki is bölcsnek nevezzen. A filozófia három nagy kérdést vet fel: 1. ontológia (lét-tan), 2. megismerés tana, 3. cselekvés tana.   

Filozófia tudományága:

Ø     METAFIZIKA: valamin túl valami fölött

Ø     LOGIKA: Gondolkodás művészete

Ø     KRÍTIKA: megismeréstana

Ø     ETIKA vagy ETOSZ: gyakorolni

Ø     ESZTÉTIKA: A szépség tudománya

Ø     ONTOLÓGIA: Lét-tan

Ø     KOZMOLÓGIA: A világ fennállásának tudománya

Ø     PSZICHOLÓGIA: lélektan

Ø     ATNROPOLÓGIA: Embertan