Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Krisztológiai hitviták és egyetemes zsinatok

2008.10.26

A IV. században a Szentháromsággal kapcsolatos kérdések annyira igénybe vették a teológusokat, hogy nem tisztázták a Krisztusban az Isten és az ember egységével összefüggő problémákat, nem oldották meg a krisztológia alapkérdését. A nesztorianizmus elnevezést Nesztoriosz konstantinápolyi püspöktől kapta, aki 428-ban lett a város főpásztora. Itt beszédeiben azt kezdte fejtegetni, hogy Szűz Máriát helyesebb Krisztusszülőnek, mint Istenszülőnek nevezni. Efezusi III. Egyeteme zsinat (431): A Szűz Mária Bazilikában tartandó zsinatra nem egyszerre érkeztek meg az atyák és pápai követek. Először a városban tartózkodó és Kürillosz, (Cyrill) pártján álló püspökök kezdték meg a tárgyalást 431. június 22-én. Miután a püspökök megállapították, hogy Cyrill tanítása ortodox, Nesztorioszé pedig eretnek, őt letettnek nyilvánították, és kimondták Szűz Mária Isten anyaságát. A pár nappal később János antiochiai metropolita vezetésével megérkeztek a szír püspökök és a történtekről értesülve ellen zsinatot rendeztek, amelyen Cyrill fosztották meg egyházi méltóságától.  IV. Egyetemes zsinat 451-es következményei: Khalkedonban 451. október 8-án a Szent Euphémia-templomban ült össze a zsinat, amely elvetette a rabló zsinat határozatait. A keleti egyház püspökeiből álló zsinat, amikor a pápai követek felolvasták Leó pápa dogmatikus levelét, amelyben kimondja, hogy Krisztusban egy személy van két természetben felállva, azt kiáltotta „ez az atyák, hitte így hiszünk mi mindnyájan, Péter szólott Leó által”. A zsinat hiába hozott egyhangú határozatot, ezt a monofizták nem voltak hajlandóak elfogadni és eretnekség hívei sorra elszakadtak Bizánctól. Az V. század második felébe a több mint 200 püspökséget magába foglaló nagy szíriai egyházból is kiváltak a monofiziták. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.