Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szlávok megtérítése

2008.11.01

A népvándorlás folyamán a nyugat felé húzódó germán törzsek helyére szláv törzsek telepedtek. Megtérítésüket egyaránt célul tűzte ki a római és a bizánci egyház. A latin szertartású kereszténységet fogadták el a horvátok a 600-as években, a morvák 800-as esztendőkben. Rasztiszláv morva fejedelem Bizánctól kért térítő papokat. III. Mihály 863-ban Konstantin (későbbi nevén Cyrill) és Metód testvéreket küldte a morvákhoz, akik nagy sikert értek el, mivel a római liturgiában a szláv nyelvet használták. Cyrill a görög alapján szláv betűket is szerkesztett, és a Szentírást el kezdte szláv nyelvre fordítani. A liturgia szláv nyelve miatt sok kellemetlenséget kelet elviselniük, hiába hagyta jóvá működésüket II. Andorján pápa, aki Cyrill halála után Methódot sirmiumi érsekké szentelte. Methód, aki egy ideig Pannóniában működött, a morvaországi Velehrádon halt meg. A csehek körben frank hatására kezdett terjedni a kereszténység. A térítés eredményeként 973-ban létesült a prágai püspökség.  A bizánci szertartású kereszténység a szerbek, bolgárok és oroszok körében terjedt el. A szerbeket az őket letelepítő Herakleiosz (610-641) császár nyerte meg az evangélium számára. A bolgárok a kereszténységet Boris nevű fejedelmük parancsára vették át. Boris 865-ben, Bizáncban keresztelkedett meg és a Mihály nevet vette föl. A keleti szláv törzsek fejedelemségekbe szerveződése a IX században kezdődött el. A legjelentősebb állam a Rusz (Oroszország) nevet kapta, amelynek központja Kijev volt, azért kijevi államnak is nevezték. A kereszténység megszilárdítását és az orosz nemzeti egyház szervezését fia, Bölcs Jaroszláv végezte el. A pápaság Bizánc helyett a legerősebb germán népre, a frankokra támaszkodott, mivel a gyengülő bizánci birodalom nem tudta megvédeni nyugati területeit. A támogatás fejében a pápa császárrá koronázta Nagy Károlyt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.