Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A humanizmus és a reneszánsz és a reneszánsz pápák uralkodása

2008.11.23

Tudományos és irodalmi elemeit és oldalát humanizmusnak, politikai, művészeti oldalát és főleg életfelfogását reneszánsznak nevezzük. Kibontakozása: Itáliában kezdődött. Előkészítője Dante (1321) volt, zászlóbontója, pedig a költőfejedelem, Petrarca (1374), aki az újjászületés vallási fogalmát nemzeti tartalommal cserélte föl és töltötte meg. A mozgalom első és leghíresebb központja Firenze volt, ahol a Mediciek, Cosimo és Lorenzo, bőkezű támogatásával soha nem látott mértékben virágzott fel a művészet és irodalom Boccaccio: Decameron stb. A Medciek példáját különösen a pápai udvar, de a többi olasz fejedelmi udvar is nagy vonalúan követette. Hazánkban első jelentős képviselője, Mátyás nevelője, Vitéz János és Janus Pannónius volt. Mátyás király, mint Európa egyik leghatalmasabb reneszánsz uralkodója, udvarában igen híres művészeket és tudósokat foglalkoztatott, nagyszerű építkezéseket folytatott és Európa egyik legnagyobb könyvtárát létesítette.  Angliában a humanista mozgalom vezéralakja az „Utópia” szerzője, az elveihez haláláig ragaszkodó Mórus Tamás (1535) kancellár volt. Németországban kiváló nyelvész, Reuchlin és a kitűnő pedagógus Wimpfeling mellett messze a leghíresebb humanista Rotterdami Erasmus volt (1536), aki sokoldalú tudásával, fordítói és irodalmi tevékenységével tűnt ki. A reneszánsz pápák történetében két időszakot lehet megkülönböztetni: A kora reneszánsz és a késői reneszánsz pápák uralkodásának időszakát. Ez általában az jellemzi, hogy a tudományok és a művészetek pártolásán kívül nagy gondot fordítottak az egyházi állapotok megreformálására és a török veszély elhárítására. V. Miklós (1447-1455) nevéhez fűződik a vatikáni könyvtár megalapítása. A reformokat főleg követei által igyekezett előmozdítani. Legeredményesebb legátusa Nicolaus Cusanus volt, aki Németországban és Németalföldön ért el eredményeket. Az 1439-ben firenzei zsinaton létrejött unió a görög klérius és szerzetesség ellenzése miatt már 1443-ban felbomlott. A török nagyhatalomnak, miután Hunyadi Váránál, majd Rigómezőnél megverte, 1453. május 29-én sikerült Konstantinápolyt elfoglalni. III. Callixtus (Kalixt) (1455-1458) hazánk megmentése érdekében a Kapisztrán Szent Jánost küldte Magyarországra. Hunyadi János és Kapisztrán által toborzott keresztesek 1456. július 22-én megfutamították II. Mohamed hatalmas seregét. Bár mint két hős nemsokára a ragály áldozata lett, a Nándorfehérvári diadal kb. fél évszázadra, megmentette hazánkat a török hódítástól. A késői reneszánsz pápák (1417-1521) uralkodását leginkább az erős elvilágiasodás, a túlzott nepotizmus és a reformok, elhanyagolása jellemzi. IV Sixtus (1471-1484) nevéhez fűződik a róla elnevezett vatikáni kápolna létesítése. Tengeri hadjáratot szervezett a törökök ellen, de az de az kevés eredménnyel járt. Pápasága rokonpártolása miatt lett hírhedtté. Két unokaöccsét bíborossá kreálta, Riario Jeromost pedig, aki belerántotta Itália politikai bonyodalmaiba, Imola hercegévé tette. A pápa beleegyezet a Mediciek elleni összeesküvésbe, melynek következménye Firenzével való háború lett. A pápa vereség hatására kénytelen volt a Firenze kimondott interdiktumot visszavonni. VI. Sándor (1492-1503) családi nevén Rodrigo Borgia, simonia által lett pápává. Uralkodása a pápaság mélypontját képezi, főleg rokonpártolása miatt. A legvégzetesebb szerepet a pápa életében Caesare játszotta. Caesare célja egy közép-itália nagyfejedelemség megteremtése volt, melynek érdekében gyilkosságoktól és háborúktól sem riadt vissza. Terve apja halála miatt nem sikerült. 1512. májusára összehívta a Lateránba a XVII. Egyetemes zsinatot, hogy franciák által összehívatott pisai zsinatot ellensúlyozza. Ez sikerült is. II Gyula minden idők egyik legnagyobb művészetek pártolója volt. Bramante tervei alapján megkezdte a Szent Péter- bazilika építését.    

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Győr

(Pusztai László, 2010.12.12 11:12)

Tisztelt Uram!
Gratulákok a honlapjához, azonban némi kritikával szeretnék élni. Rengeteg benne a helyesírási hiba. A reformáció témában pontatlanul idéz, és pontatlanul szerepelteti a forrásként felhasznált irodalmat. Amennyiben papi, hittanári hivatásra készül, nem árt, ha az alap dolgokkal tisztában van. Nem vet jó fényt a tanárra, (papra) ha tanítványai figyelmeztetik pl. a helyesírásra. A hivatkozott könyv pontos címe: Ismerem enyéimet... és alcímként szerepel az egyháztörténelem.
Ha segítségre van szüksége, szívesen megteszem. Keressen! Pusztai László hittanár a könyv szerzője (serviam@freemail.hu)