Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Biológia Szóbeli vizsga

2008.01.23

Biológia Szóbeli vizsga

I Tétel

 

Kültakarő

 

Bőr felépítése: Az ember egyik legnagyobb szerve a bőr 1, 5 m2, tömege sovány emberen is legalább 2 kg, de a bőralja zsírtartalmával együtt átlagosan 12 kg.

Az ember bőre három fő rétegből épül fel: hám, irha, bőralja.

 

Bőr fő részei:

 

Az ember bőre három fő rétegből épül fel: hám, irha, bőralja.

 

 

Bőr részei és annak feladata:

 

Hámréteg: A hámréteg található legkívül. Szövettanilag nem más, mint többrétegű elszarusodó laphám. A viszonylag vastag szaruréteg jól véd a kiszáradás ellen, és mechanikai hatásokkal szemben is eléggé ellenálló.

 

Szaruréteg: A szaruréteg alulról, az elpusztuló laphámsejtekből állandóan pótlódik, felül viszont kopik, ezért a kórokozók nem tudnak hosszú ideig megtapadni a bőr felszínén. A hám legalsó rétege festéksejteket is tartalmazhat. Ezek száma egyrészt öröklött jellemző, másrészt az ultraibolya sugárzás mennyiségével arányos. A sok festéksejt az ultraibolya sugárzást hővé alakítja, így a szervezet számára káros rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás a mélyebben fekvő, érzékenyebb szöveteket nem károsítja.

 

Hámréteg: A hámréteg ereket, nem tartalmaz, az alatta elhelyezkedő, nála kétszer háromszor vastagabb irharéteg táplálja. Az irharéteg speciális kötőszövet. Jellemző rosttípusa a kollagén, azaz enyvadó rost. A különböző irányokba futó rostrétegek miatt az irha jól nyújtható, hajlítható és rugalmas. Az irha erekben gazdag. Az érhálózat nemcsak a hámréteg táplálásához szükséges, hanem a hőszabályozás szempontjából is nagyon fontos. Az irhában futó erek tágassága jól szabályozható. Melegben több vér áramlik át a bőrön, a hő leadás fokozódik; hidegben kevesebb, akkor a bőr hőmérséklete csökken, és így kisebb lesz a szervezett hő vesztése. Az erek akkor is kitágulnak, ha az ultraibolya sugárzást a festéksejtek nem tudják elnyelni és hővé alakítani (lepirulás, leégés). A bőr érzékszervként való működéséért az irharétegben lévő idegvégződések a felelősek. A szabad idegvégződések minden károsító hatásra érzékenyek. A bőrtapintási, nyomási, hideg-és melegingerek felvételére alkalmas.

 

Szőr feladata: A szőrzet főleg hőszigetelő sajátságú és a mechanikai hatások ellen véd, de fontos az érzékelésben is. Az ember szőrzete csökevényes, de a fejen még jelentős szerepe van a lehűlés és az ütések ellen védő hajnak. Az ember testszőrzete mindenütt képes tapintási ingerek felvételére.

 

A szőr elhelyezkedése: A szőr az irharéteg a hámrétegen át a bőr felszínéig húzódó szőrtüszőben helyezkedik el. A szőrszál (hajszál) a szőrhagymából (hajhagymából) nő ki.

 

Faggyúmirigy: Az irha és a hám nyílik a szőrtüszőbe a faggyúmirigy. Zsíros váladéka a szőr rugalmasságát, vízlepergető sajátosságát hozza létre. (A faggyú eltömheti a szőrtüsző kivezető nyílását, ez a mitesszer. A pangó, nem ürülő faggyún kórokozók szaporodhatnak el gyulladásba, jöhet a faggyúmirigy vagy az egész szőrtüsző, ez a pattanás.)

 

Libabőr: Amikor ez a simaizom megfeszül a szőrtüsző nyugalmi, ferde állásból a felszínre merőleges állásba kerül, és a szőrtüsző nyílása bőr felszínén egy kicsit kiemelkedik (libabőr), a szőrzet felborzolódik. A nem csökevényes szőrzetű állatok esetében hatása nyilvánvaló: a szőr vastagabb levegőréteget zár közre, és ez javítja a hőszigetelést. Veszély esetén is lehet a szőrzet felborzolása, mert az állat nagyobbnak tűnik.

 

II. Tétel

 

Testfelépítés

 

Koponya: két részből áll; agykoponyából és a arckopnyából.

 

Agykoponya felépítése: Az agykoponya csontja a homlokcsont, a két falcsont, a két halántékcsont, a nyakszircsont és alul az ékcsont. Az arckoponya csontja az orrcsonton, a két könyvcsont, a két járomcsont a két felső állcsont (ebben van a felső fogsor, az állhoz viszont nincs köze )és az álkapocs (ebben ül az alsó fogsor)

 

Gerincoszlop felépítése: Hozzá 12 pár bordaízesülés.

Amelyet elöl a szegycsont, kapcsol össze. Ezek közül csak a felső hét pár borda valódi borda, mert ezek egyenként ízesülnek a szegycsonthoz. Az ez alatti három pár borda úgynevezett állborda, amely porcosan összekapcsolódik, és együtt nő a szegycsonthoz, míg az utolsó két pár borda egyáltalán nem ér a szegycsonthoz úgynevezett lengőborda. A gerincoszlop csigolyákból áll. A csigolyák felépítése jellegzetes. A has felé eső részük a tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a gerincvelőt, védő csigolyaívet,

Amelyen tövisnyúlványt és a két harántnyúlványt különböztetjük meg. Összesen 33-35 csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farok csigolya

A keresztcsonti csigolyák egy egységes csonttá forrtak össze. A farok csigolyák száma ember esetében 4-6, de ezek erősen csökevényesek, többé-kevésbé összecsontosodnak. A csigolyákon felfelé és lefelé 2-2 ízület nyúlvány van így a gerincoszlop elég stabil, de ha a sok kis ízület apró elfordulása összeadódik, az egész gerinc jelentős forgásra, hajlásra képes. Ha növekedés időszakában a gerincet sokáig egy irányban terheljük, akkor az ízületeknél a kapcsolódás torzul, sőt a csigolyatestek vastagsága sem lesz egyforma a két oldalon, kialakul a gerincferdülés vagy súlyosabb esetben a púposság. A felkarcsont a vállízületben a kulcscsonttal és a lapockával ízesülés, törzstől távolabbi végéhez, pedig a singcsont és az orsócsont kapcsolódik. A singcsont nyúlványa a könyök, valamint a csukló kisujj felőli bütyke. A csuklót a 8 kéztőcsont alkotja. Innen indul az 5 kézközépcsont, ezek végén, pedig a 14 ujjpercet találjuk.

 

III. Tétel

 

Táplálkozás:

 

Száj nyílás: ezen keresztül vesszük fel a szükséges tápanyagot és folyadékot.

Szájüreg: baktériummal erősen szennyezett és itt helyezkednek el a fogak.

Fogak: Az ember maradandó fogazata 32 fogból áll. Ebből 4×2 Metszőfogak 2×2 Szemfog 4×2 Kisőrlők, 6×2 Nagyőrlő.

Fogak felépítése: Három fő részből áll korona, nyak, gyökér.

A fog teljes felépítése: zománc, dentin, fogüreg fogbéllel, cement, fogíny, csont, erek, és idegek. 

Nyelv: nem csak ízlelésben játszik szerepet, hanem a táplálékot nyállal keveri össze. Az ízeket a nyelvnek a segítségével tudjuk megkülönböztetni a nyelv elején az édeset, és az oldalsó részt, pedig a sóst és a savanyút hátul, pedig a keserűt.

Nyálmirigy: ennek a feladata maga a nyálnak a képzése. A nyál nem csak a táplálék puhítására szolgál, hanem fertőtlenítő hatása is van.       

Nyelőcső: ezen keresztül jut el a tápanyag a gyomorba

Gyomor: Célja a táplálék tárolása. Jellemző rá hogy tágulásra képes. Feladata az élő táplálék elpusztítása és a baktériumsemlegesítés. A gyomor sósavat termel. Mozgására jellemző a perisztatikus mozgás.

Vékonybél: három részből áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A patkóbél a gyomor után következik 12 ujjnyi szakasz. Az éhbél elnevezése arra utal, hogy ez a bél szakasz még az ember halála után egy kis ideig még életképes.

Máj: szerepe az anyagok átalakítása Tömege 1,5 kg két lebenyből áll. Ez az egyetlen olyan szerv, ami képes regenerálódni. És a feladatához tartozik még a vegyszerek ártalmatlanítása és a vitaminok raktározása.

Epe: Ez a máj alsó területén található A zsírok lebontásában játszik szerepet A máj naponta 7dl epét termel. Az epe bomlástermékeket tartalmaz.

Hasnyálmirigy: A máj mellet helyezkedik el. Külső és belső elválasztású mirigynek is nevezik. A belső elválasztású mirigy része termeli az inzulint. Felépítése: arasznyi, fehéres színű szerv.

Vakbél: A vékonybél oldalából nyúlik ki. Nem tartozik a béltartalom fő haladási irányába. Ez egy csökevényes bélszakasz. A feladata az immunrendszerben játszik szerepet. Ebben élnek a cellulózbontó baktériumok.

Féregnyúlvány: 6 mm vastag, és 6 cm hosszú

Vastagbél: három szakaszból áll vakbél, remesbél és végbél. A végbél a vakbélnél valamivel nagyobb. A remesbél a hasüregben ez keresztezi a vékonybeleket. Itt történik az emésztőnedvek által a tápcsatornába juttatott víz és ionok visszaszívása, rothasztó baktériumok közreműködésével a széklet kialakítása, valamint nyáktermelés a feladata.

Végbél: Az utóbél utolsó szakasza a végbél. Az ide érkező béltartalom székelési ingert vált ki. Az ürítés akaratlagos, a hasprés segíti. Ezen keresztül távozik a felesleges salak anyag.

 

IV. Tétel

 

Légzés

 

Légző rendszer felépítése: orrüreg, szájüreg, garat, gége, légcső, főhörgő, hörgők, hörgőcskék.

Üregek: homloküreg, ékcsonti üreg, arcüreg,

Gége felépítése: gégefedő, nyelvcsont, pajzsporc, gyűrűporc, légcső

Gégefő feladata: Ez a porc elzárja a nyelőcsövet. És ennek a segítségével biztonságos lég-tat biztosit. Ha a gégefő az evés vagy ívás közben valami véget nem zárja el a légcsövet és az étel vagy ital a légcsőbe kerül ekkor heves köhögésnek a segítségével, távolítja el az idegen anyagot.    

Tüdő felépítése: légcső (c alakúak) főhörgők, hörgök, hörgőcskék. Magát a tüdőt 12 pár borda védi a külső sérülésektől. Ez alatt helyezkedik el a rekeszizom. Kupola alakú, az alsó bordákon rögzül. És a mellüregbe befelé domborodik. Ennek a segítségével tudja változtatni a mellüreg a térfogatát.   

A tüdő feladata: A oxigént vesz fel és szén-dioxdot ad le. A tüdő látja el a sejteket friss oxigénnel. És az ő segítségével jutatja ki a szén-dioxidot. .

Tüdőbetegség: Tüdőgyulladás súlyos, fertőző betegség. A gyulladás heggel gyógyul. A tuberkulózis (tbc) nem csak a tüdőt támadja meg de ez a leggyakoribb A korokozó a tüdő szövetének helyi elhalását, elfolyódását és felszívódását okozza. Az elpusztult tüdő szövet helye elmeszesedik. Ide tartozik még a mandulagyulladás a száj és orrüregi fertőzések természetes következménye, akárcsak a nyaki nyirokcsomók megduzzadása Az immunrendszer aktiválódását jelzi. A legtöbb légúti betegséget az orr nyálkahártyájának a kiszáradása okozza. Akkor van csak baj, ha a fertőzés már elmúlt, de a mandulák továbbra is gyulladásban vannak, sőt már a mandulák az újabb fertőzés kiindulópontjai. Ilyenkor szokták eltávolítani.   

Szénanátha: virágpor, és gombaspóra okozza. De az allergiát kiválthatja lelki eredetű betegségek is. Tünetei: Szemviszketés, szemégés könnyezés, köhögés, orrfolyás. Kezelése lehet gyógyszeres vagy akupunktúra. Az allergia vizsgálat a következő képen zajlik a bőr felszínére különböző allergiás anyagot tesznek, és ha a bőrön elváltozást, idéz, elő. És az orvosok innen fogják tudni, hogy az illető milyen anyagra allergiás.     

 

 

V. tétel

 

Keringés

 

Szív elhelyezkedése: A szív a mellüregben a tüdő között, a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt gátüregben helyezkedik el. Jobb oldalon fekszik, csúcsa balra mutat.

Szív felépítése: Véna, artériák, balpitvar, balkamra, jobbpitvar, jobbkamra, zsebes billentyű, vitorlás billentyű

Szív feladata: A vérnek a keringtetése az emberi szervezetben. A vér zárt csőrendszerben kering.

Erek Felépítése: Az erek felépítése nagyon hasonlít a bélcsatorna felépítéséhez. Az ereket kívülről hám borítja alatta kötőszövet, van alatta simaizom, ez alatta újból kötőszövet, majd egy belső hámbélés. Részei: hám, kötőszövet simaizom kötőszövet hám, billentyű.        

Vitorlás és zsebes billentyű részei: ínhúr, szemölcsizom, kamra

Feladata: megakadályozza a vér visszaáramlását.

Nyugalmi állapotban emberi szív átlagosan 72-szer húzódik össze percenként, és egy összehúzódással a balkamra 70 ml vért lök ki.

A vér feladata közé tartozik az oxigén és a szén-oxid szállítása. A vér egészen a sejtekig szállítják a friss oxigént.

Az ember keringése két vérkörből áll, az egyik a kis vérkör a másik, pedig a nagy vérkör.

A vér felépítése: vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérplazma, vérnedv, véremezkék

A vörösvérsejt a csontvelőben képződik, és a lépben pusztul el. Ennek a lefutási ideje 36 óra. Ez szállítja az oxigént és a szén-dioxidot. A vérlemezkék zárják el a sebet. Meg akadályozza, evvel hogy az ember elvérezzen. A vér nemcsak oxigént és szén-dioxidot, szálit, hanem kémiai anyagokat, hormonokat „hírivó anyagokat, is szálit” pl. inzulin.         

 

VI Tétel

 

Kiválasztás

 

Feladata: A vérből a vizeletet a vese állítja elő. A vér vizet, ásványi sókat, cukrot (glükózt), aminosavakat, bomlástermékeket, fehérjéket és sejtes elemeket tartalmaz. A vizeletben víz, ásványi sók és bomlástermékek vannak. A táplálékkal felvett ásványi sok aránya a legtöbbször nem egyezik meg a szervezetben szükséges aránnyal, ezért a sók egy részét vissza kell tartani, más részt, pedig ki kell üríteni, a bomlásterméket, mégpedig lehetőleg maradék nélkül el kell távolítani. A vizelet napi mennyisége körülbelül másfél liter. Összetétele függ a folyadék felvételétől és az izzadás mértékétől, a táplálék sótartalmától, fehérjetartalmától. A sókat bizonyos vízmennyiséggel együtt tudjuk kiválasztani. A fehérjék bomlásterméke a vizeletből ammónia formájában szabadul fel, ez okozza a vizelet jellegzetes szagát. Nagy mennyiségű glükóz felszívódása után a vér cukortartalma olyan nagy, hogy a cukor a csőrendszerben nem tud teljesen visszaszívódni, így a vizeletben is megjelenek. A cukorbetegek vérének cukorkoncetrációja nem csak röviddel a táplálkozás után, hanem állandóan nagy, ezért vizeletük állandóan cukrot tartalmaz. A bélből a vérbe felszívandó, majd onnan a vesével kiválasztandó sárga epefesték adja a vizelet színét. Minthogy a vizelet a vérből képződik, a vér bizonyos jellemzőire a vizeletből is következtetni lehet, ezért sokszor nincs is szükség vérvételre, hanem a vizeletvizsgálat is elegendő. A vizeletből a kiválasztás szervrendszerének állapotára is lehet következtetni: a vizeletben megjelenő fehérje a vese hibás szűrő működését jelzi, a fehérvérsejtek a kiválasztószerv gyulladását mutatja, a vizeletben található vér, pedig a vese vagy a kivezető rendszer belső hámborításának a sérülésére utal.

 

A kiválasztó szerv felépítése: külső kéregállomány, vesepiramis, oszlop ez a kettő a velőállomány része, vesemedence, veseszemölcs, vesekehely, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső

         

VII. Tétel

 

Szaporodás

 

Szaporodás feladata: A szaporodás szervrendszerének szerepe, az hogy az élőlény a saját információtartalmát, tulajdonságait utódainak továbbadja, és így fenntartása az élet folytonosságát.

 

Az ivaros szaporodás előnye: Az ivaros szaporodás azért előnyös, mert az utódok sokfélék lesznek, a két szülő tulajdonságainak új keveréke alakul ki bennük, és ez a változó körülmények között is megteremti a túlélés esélyét.

 

Férfi nemi szerv:

 

Húgyvezeték, húgyhólyag, szeméremcsont, ondóhólyag, prosztata, ondóvezeték húgycső, mellékhere, here

 

Férfi nemi szerv működése

 

A férfi szaporító szervrendszeréhez tartozik a here. A herében folyó hímivarsejt-termeléséhez a testhőmérsékletnél kissé alacsonyabb hőmérséklet kell, ezért a here a hasüregen kívül a herezacskóban helyezkedik el. Galambtojású szerv. (A bal here kisé nagyobb. ) A here nem csak hímivarsejteket termel, hanem termelődik a tesztoszteron nevű nemi hormon, amely férfiak másodlagos nemi jellegét alakítja ki és tartja fenn (magasabb termet, erősebb izomzat, vastagabb csontok, mélyebb hang, dúsabb szőrzet, szakállnövekedés). A herében termelődött hímivarsejtek a here és a mögött elhelyezkedő csatornarendszerben, a mellékherében tárolódnak. Közösüléskor innen tudnak nagy mennyiségben gyorsan ürülni, illetve felhasználatlan hímivarsejtek itt szívódnak fel. A páros mellékheréből indulnak, és a húgycsőig vezetnek az ondóvezetők. Hosszú lúdtoll vastagságú, izmos falú csövek, melyek a hímivarsejteket perisztaltikus mozgással továbbítják. Az egyik járulékos mirigy két oldalon, a húgyhólyag alatt található, ez a páros ondóhólyag. Neve megtévesztő, mert nem a hímivarsejteket tárolja, hanem az ondóvezetőn kifelé nyomódó hímivarsejtekhez cukortartalmú váladékot üríti. Ez a cukor lesz az aktívan mozgó hímivarsejtek energiaforrása. A két ondóvezető közvetlenül a húgyhólyag alatt torkollik bele a húgycsőbe. Az ondóvezetők, és a húgycső találkozását fogja körül a páratlan dülmirigy, tudományos nevén prosztata. A váladék adja az ondó (sperma) körülbelül kétharmadát. Egyik anyaga aktiváló hatású, amely a hímivarsejtek (spermiumok) saját mozgását megindítja; másik összetevője a levegővel érintkezve kocsonyás anyaggá alakul, és így megakadályozza az ondó kifolyását a női ivarutakból; legnagyobb része, pedig lúgos kémhatású közeget teremt a hímivarsejtek körül. A hüvely ugyanis savas kémhatású, hogy a kórokozók elpusztulnak benne, de ez a savas közeg a hímivarsejteket is pusztítja. A húgycső a hímveszőben halad. A hímvesző speciális érellátású szövetrészei az úgynevezett barlangos testek kötőszövetes tokban helyezkedik el. Paraszimpatikus hatására a hímvesszőbe menő artériák fokozottan megnyílnak, és miközben a vénák szűkülnek, a vérrel telődő barlangos testek nekifeszülnek a kötőszövetes toknak. A hímvessző megkeményedik és megnagyobbodik (hosszúsága átlagosan 12cm, átmérője 3cm). Ez a merevedés (erekció). Ilyenkor a hímvessző bőrkettőzete, fityma hátrahúzódik, és láthatóvá válik a hímvesző vége, a makk. A húgycső és a makk közösülés előtti nedvesítését két húgycsőbe nyíló kis mirigy (a két Cowper-mirigy) végzi. E folyamatok eredményeként lehetővé válik a közösülés (koitusz). A hímvesző ritmusos mozgatását az ondókilövellés (magömlés, ejakuláció) követi. Egyszerre körülbelül 2-3ml ondó ürül, amely ml-enként 108 db hímivarsejtet tartalmaz. A nők ivarmirigye a petefészek, amely a medencében elhelyezkedő, szilva nagyságú szerv. A nőkben nem folyamatosan termelődik az ivarsejtek, hanem ciklikusan. Egy ciklus hossza körülbelül 28 nap, azaz 4 hét. Az első két hétben egy fokozatosan borsószemnyire duzzadó hólyag nő a petefészek falán, a tüsző. Ebben érik a petesejt. A második hét végén a tüsző felreped (tüszőrepedés, ovuláció), kiömlik a tüszőbe felgyülemlett folyadék, és kisodorja a tüszőből és kisodorja a tüszőből, az éret petesejtet. A felrepedt tüsző helyén egy heg marad, ez a sárgatest, amely a harmadik héten még nő is, a petesejt megtermékenyülésének híján azonban a negyedik héten elsorvad. Az ivarmirigy után következő kivezető cső nőkben a petevezető. Ez a méh üregével összeköttetésben lévő, rövid, izmos falú, vékony cső, amelynek petefészek felőli vége nyitott, és tölcsérszerűen kiszélesedik. A méh a húgyhólyag fölött és mögött elhelyezkedő, körte alakú és nagyságú szerv. A nők párzó szerve a hüvely. Hossza körülbelül 10cm, de fala hosszába is keresztbe is rendkívül tágulékony, hiszen születéskor áthalad a baba Nemi izgalom hatására a hüvely falát két mirigy váladéka nedvesíti. Szűz lányokon a hüvely kevéssel a hüvelybemenet felett különböző alakú (gyűrű, félhold, lebenyes) nyálkahártyaredő, a szűzhártya szűkíti és védi a fertőzésektől.

 

Fogamzásgátlás

 

Gumióvszer: A gumióvszer egy vékony gumihártya, amelyet a merev hímvesszőre kell felhúzni. Használatának semmiféle káros mellékhatása nincs, a használati utasítást betartása mellett 100%-ig biztos fogamzásgátló, és a nemi betegségek ellen is elég hatékony védelmet nyújt. Egyedüli hátránya, hogy a közösülés közben kell alkalmazni, és hogy a fiú idegenkedik tőle.

 

Pesszárium: egy acélgyűrűvel merevített szélű gumi félgömb, amelyet közösülés előtt a hüvelybe kell felhelyezni úgy, hogy a perem szorosan a hüvely falához simuljon, a gumi, pedig eltakarja a méhszájat. Hátránya, hogy csak körülbelül 85%-os biztonságot ad, és hogy a szükséges méretet a nőgyógyásznak kell megállapítania. 

 

Tablettás: fogamzásgátló módszerek nagyon elterjedt, pedig különösen fiatal-és időskorban kifejezetten kerülendő. Óriási előnye, hogy nem együttlét közben kell alkalmazni, nem illúzióromboló, és legtöbbje 99,99%-os biztonságú. Komoly hátránya viszont az, hogy beleavatkozik a női szervezet hormonegyensúlyába, valamint az, hogy a máj méregtelenítő működését éveken át nap, mint nap igénybe veszi.

 

Típusai: esemény utáni tabletták: egy ciklus alatt legfeljebb 4 darabot szabad bevenni. Látszólag ez a tabletta igen előnyös, mivel úgy tűnhet, hogy kevésbé zavarja a hormonrendszert, illetve kisebb mértékben terheli a májat, de ez valójában nem így van! A 4 tabletta ugyanis több hormont tartalmaz, mint az ovuláció gátlók 21 napi adagja! Ebből következően nagyon biztonságos, de hirtelen erőteljes hormonális változást okoz, aminek szabálytalan ciklus és érzelmi labilitás lehet a következménye. Ez a tabletta a váratlan eseményekre és a gumióvszer elszakadásának esetére készült, nem rendszeres használatra!               

 

Naptármódszer: Ennek lényege az időszakos önmegtartóztatás. A megtermékenyülés ugyanis ovulációt követő első napon a legvalószínűbb. Minthogy a hímivarsejtek a női ivarutakban körülbelül két napig életképesek, akkor a legvalószínűbb a terhesség létrejötte, ha a hímivarsejtek az ovuláció előtti két napban vagy az ovuláció utáni napon jutnak be a hüvelybe. Ehhez a biztonság kedvéért +2 napot szoktak hozzászámítani. Így, ha valakinek feltehetően a 14 napon van az ovulációja, akkor a menstruáció elmúlta után a 10 napig és a 16 naptól a következő menstruációig kis valószínűséggel esik teherbe. Látszólag ez egyszerű és biztos módszer, csak hogy az ovuláció nem óraműpontossággal szokott bekövetkezni, és ez az egész módszert nagyon bizonytalanná teszi. Orvosilag bizonyított adatainak vannak arról, hogy a ciklus bármely napján előfordulhat a terhesség! Az ovuláció időpontjának megállapítására alkalmas módszer a reggel, ébredéskor testhőmérséklet megfigyelése. Az ovuláció során keletkező sárgatest által termelt progeszteron hatására ugyanis körülbelül 0,5oC-kal emelkedik a testhőmérséklet. A testhőmérséklet. A testhőmérséklet mérésekor fontos, hogy ugyanabban az időpontban mérjük, körülbelül ugyanannyi alvás után, és hogy ne legyünk lázas betegek. Ez a módszer nagyon alkalmas lehet akkor, ha a pár nem akar éppen gyereket, de ha lesz, azt sem bánják.

 

Terhesség megszakítás: A terhesség megszakítás (abortusz, küret, kaparás) nem fogamzásgátló eljárás, mégis vannak, akik rendkívül felelőtlenül így kezelik. Ennek során a méhnyakat műszerekkel kitágítják, majd egy eszközzel a méhnyálkahártya felszíni rétegét a megtapadt embrióval együtt lekaparják.

 

VIII. Tétel

 

Hormonrendszer

 

Szimpatikus hatás: A szimpatikus hatás azt jelenti, hogy fokozódik a mozgási szervrendszere, az érzékszervek és az idegrendszer vérellátottsága, működése; nő a vércukorszínt; fokozódik a légzés és a keringési szervrendszerek vérellátottságának csökkennie, kell, a bőr elsápad, az emésztés és felszívás lassul, és a nemi szervek vérellátottsága is csökken.

 

Adrenalin: A feszültség, a készenléti állapot, az adrenalin termelés az egész feleltetés alatt tart, majd ugyancsak az idegrendszer állítja le az adrenalin termelést a feleltetés befejezésével. Minthogy a hatást egy vérben keringő anyag okozta, a feszültég nem múlik el egy pillanat alatt, úgy, ahogy például izmainkat el tudjuk ernyeszteni. A készenléti állapot fenntartó adrenalin molekulák, lebontását segíti az izommozgás, izgalmak után ezért esik jól a mozgás. A tartós, napokig, hónapokig, esetleg évekig tartó szimpatikus hatás például egy rossz munkahely, kellemetlen főnök, rossz házasság miatt az úgynevezett stressz (helyesebb, de kevésbé megszokott formában sztressz)

 

 

 

 

IX. Tétel

 

Érzékszervek:

 

Mi az érzékszerv:

 

Az érzékszervek az információ felvevő szervek. Az ingerfelvevő sejteket receptoroknak (érzékelőknek) nevezzük

 

Érzékszervek fajtái: Az egyes inger felvételére specializálódott, sokszor az ingerfelvételt megkönnyítő „berendezésekkel” is ellátott receptorok csoportjai az érzékszervek. Az ember érzékszervei, közé tartozik a szem (látás), a fül (hallás, egyensúlyozás), az orr (szaglás), a nyelv (ízlelés), a bőr (tapintás, hőérzékkelés), és ide sorolhatók az izmokban és a belső szervek falában található receptorok is (a vér kémiai összetevőinek érzékelése, feszülés érzékelés, hőérzékkelés). Minden érzékszerv ingerülete az inger erőségétől függően akciós potenciálok szaporább vagy ritkább sorozataként érkezik az idegrendszeri központba

Szem: a szemnek a segítségével visszük be az információnak közel a 80%-át. Az ember térlátással rendelkezik, ez segíti a tárgyak pontos távolságának a meghatározásában.

Részei: Szaruhártya, szivárványhártya, pupilla, elülső szemcsarnok, sugárizom, lencsefüggesztő rostok, látóideg, üvegtest, vakfolt, sárgafölt, ideghártya, érhártya, ínhártya.

Betegségei: Kancsalság ezt másképpen szemtengely ferdeségnek is nevezik. Gyógyítása lehet műtéti vagy szemüveg használata. Távol és rövidlátó az első az távolra lát jól a másik viszont épen ellenkezőleg közelre lát jól távolra viszont nem. Ennek a korrigálása is történhet műtéti eljárással ekkor a szaruhártyán lézerrel apró bemetszéseket, ejtenek a szaruhártyán és ennek a segítségével a pupilla, jobban tud fókuszálni. Szürke hályog: meg különbőztetünk gyerek és időskori szürke hályogot. A szürke hályog az a szemlencsén keletkezik, és ha a látást már annyira korlátozza, hogy az illető már csak foltokat lát akkor szoktak műtéti eljárást alkalmazni. Ekkor a rossz szemlencsét egy műszernek a segítségével leszívják és egy műagyag implantátumot ültetnek a régi szemlencse helyére.                                 

Fül: A fül külső fülnek nevezett része a fülkagyló és a hallójárat. A dobhártyával kezdőző rész a hallócsontocskák tartalmazó középfül, amely a garattal áll összeköttetésben A középfültől hártyával elválasztva, a koponyacsontokban helyezkedik el a belső fül. A belső fülben található a csiga, amely a hallás receptorait tartalmazza, ezen kívül itt vannak az egyensúlyozáshoz szükséges receptorok is. A gyorsulás és a lassulás érzékelésére a három félkörös ívjárat alkalmas, a fej statikus helyzetének érzékelésére a tömlőcske és a zsákocska szolgál.

Orr: Az orrban, az orrüreg felső részén találhatók a szaglás receptor sejtjei, amelyekben a levegővel elkeveredett gázmolekulák váltanak ki ingerületet . A szagok csoportosítása, leírása igen nehéz, legtöbbször megnevezhetetlenek, illetve csak valamihez hasonlíthatjuk őket.

Nyel: ízlelő receptorai az ízlelő szemölcsök tövében helyezkednek el, és a nyálban vagy vízben oldott molekulák, ionok azonosítására alkalmasak. Négy alap ízt különböztetünk meg: az édes, a sós, a savanyú és a keserű ízt.

Bőr: receptorai hideget, meleget, tapintást és nyomást képesek érzékelni. A bőrben lévő szabad idegvégződések a fájdalominger felvételére alkalmasak.

 

X Tétel

 

Idegrendszer

 

Agy felosztása

 

Három fő részre tagolódik elő, közép, és utóagyra tagolódik. Az elő agy két részből áll: a nagyagyból, vagyis a két agyféltekéből és a köztiagyból. A nagyagy sejtjei részben az agykéregben részben a kéregtől elvált, a fehérállományba besüllyedt, a kéregtest pályarendszere felett elhelyezkedő, ősi kérgi területeken, az úgynevezett limbikus rendszerben találhatók. A közti agy a talmusz és a hipatalmusz. A közép agy az ember esetében egyetlen, viszonylag kis agyterület. Az utóagy tartalmazza a kis agyat, a hidat és a nyúlvelőt.

Agyközpontok: íróközpont, beszédmozgató központ, hallás, beszédértés, mozgatóközpont, bőrérzékelés, olvasás, látás

Agy kereszt metszetének a felépítése: agykéreg, kéregtest, magok, pályák

A nagyagy hosszmetszeti felépítése: nagyagy, kéregtest, talmusz, hipotalmuisz ez a kettő a közti agyban található, középagy, híd, nyúltagy, ez a három, pedig az agytörzsben található, kisagy, gerincvelő.        

 

  

 

  

         

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nagyon roszű

(rafael viktoria, 2011.11.15 14:20)

ez nagyon szar lapoldal ez aki megnézni az egy buzi vagy köcsög syaasztok további jó szórakozást ezen a lapon
kab