Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A jó és a rosszindulatú daganatok

2008.02.27

A jó és a rosszindulatú daganatok 

Az élőlények többségének sejtjei egyes életműködések hatékonyabb elvégzésére specializálódtak. Ennek megfelelően felépítésük is differenciálódott. Az azonos eredetű, hasonló működés elvégzésére specializálódott, hasonló felépítésű sejtek csoportjait szöveteknek nevezzük. Ezek a sejttípusok külön szövettípust is képeznek: az idegszövet és az izomszövet. A felületek borítására alkalmas szövet a hámszövet, amelynek a sejtjei nem különleges működésükkel, hanem szoros kapcsolódásukkal tűnek ki. A felszínen található hámszövetek és a mélyebben elhelyezkedő izomszövetek között létesítenek kapcsolatot a kötő és a támasztószövetek, amelyek a fejlődés során sokféle szerep betöltésére alkalmas.

Az egyébként osztódásban nem lévő sejtek a szervezet normális működése során is visszanyerhetik osztódó képességüket. Így viselkednek például a bőr hámsejtjei a sérülés környezetében, az emlő mirigysejtjei a terhesség időszakában vagy az izomrostok fokozott terhelés hatására. Daganat (tumorról) akkor beszélünk, ha a szervezet normális működéséhez a sejtszaporulat nem indokolt. A daganatnak két alapvető típusát különítjük el: a jóindulatú (benignus) és a rosszindulatú (malingus) formák. A daganat típusa legbiztosabban szövettani (hisztológiai) vagy sejttani (citológiai) vizsgálattal állapíthatók meg. A jóindulatú daganatra az a jellemző, hogy sejtjei a kiindulási szövetnek megfelelő felépítésűek és azonos működésűek, csak a normálisnál jobban szaporodnak. A sejtburjánzás a környező szövetektől élesen, sima felülettel határolódik el. A jóindulatú daganat is lehet halálos, ha életfontosságú szerveket nyom (például agydaganat). A rosszindulatú daganat sejtjei szabálytalanok, kiindulási szövettől is és egymástól is eltérnek, magjuk legtöbbször rendellenes,  a sejtek kapcsolódása laza. Ugyanakkor a sejtburjánzás és ép szövetektől nem különül el, ráterjed az ép szövetekre, úgy mondjuk: beszűrődik. A daganat a szövetek között szétterjedő, határai nem simák, hanem elmosódottak. A hámeredetű rosszindulatú daganatok karcinómák, a kötőszöveti eredetű rosszindulatú daganatot, pedig szarkómának nevezik.Kép  A daganatok áttéteket (metasztázisokat) képeznek. Ez azt jelenti, hogy az először képződött daganat sejtjei a vérkeringés segítségével a nyírok csomókba, vagy más szervekbe juthatnak, és ott megtelepedve újabb daganatok kiindulási pontjaival válhatnak. A daganatok keletkezése valószínűleg nem vezethető vissza egyetlen okra, bizonyára szerepet játszik benne az örökölt hajlam, a rákkeltő (karcinogén) anyagokkal való érintkezés, illetve ezek beszívása vagy fogyasztása, a szervezett ellenálló képességének csökkenése. A bőrrák kialakulásában bizonyított szerepe van az ultraibolya sugárzásnak. A daganatos megbetegedések kezelésének legegyszerűbb módja a daganat vagy a daganatos szerv kioperálása, műtéti eltávolítása. A gyógyszeres (kemoterápiás) a besugárzásos kezelés azon alapul, hogy az éppen osztódó sejtek a kárósító hatásokra érzékenyebb, mint a nem osztódó sejtek. Az orvosok igyekeznek éppen akkora adagú (dózisú) sejteket, károsító anyagot használni, amennyi az ép sejteket még nem károsítja, de az éppen osztódó daganatos sejteket már elpusztítja.

A rákszűrésen az orvos a rák kialakulását megelőző, még nem rákos állapotot próbálja meg észrevenni, valamint a rákossá válás kezdetén álló sejteket igyekszik kimutatni. Az orvos a kicsi, panaszt még egyáltalán nem okozó daganatokat is megtalálja. Korai stádiumban a rák könnyen gyógyítható lehet, késői stádiumban viszont a legjobb indulatúb daganat is végzetessé válhat. A nőgyógyászati rákszűrés nem más, mint kenetvétel, hüvely, illetve a méhnyak felszínéről; tehát pontosan ugyanolyan fájdalmatlan, mint a kenetvétel a szájnyálkahártyáról. Ettől félni ugyanolyan indokolatlan, mint ha valaki a tüdőszűréstől félne. Harmincéves kor alatt két illetve háromévente, e fölött évente indokolt nőgyógyászati rákszűrésen részt venni.!