Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mózes

2018.06.28

 

Izrael fiai Egyiptomban elszaporodtak, és nagy néppé lettek. Egy újabb fáraó, aki már nem ismerte Józsefet, megijedt ettől. Attól tartott, hogy ellenséges, támadás majd az ellenség oldalára állnak. Elhatározta, hogy kemény munkára fogja őket. Téglavetésre, és két város, Piton és Ramszesz felépítésére kényszerítette őket. Ez a fáraó valószínűleg II. Ramszesz volt, akiről tudjuk, hogy Ramszesz városát felépítette. Kr. e.1290-től 1224-iguralkodott. Ez az időszak volt az izraeliták egyiptomi elnyomásának az ideje. A zsidók Egyiptomban sok egyiptomi szokást is átvettek. Sok családban egyiptomi neveket adtak a gyerekeknek. Így például Mózes neve is egyiptomi név. Azt jelenti valakinek a fia.

A kényszermunka ellenére Izrael fiai tovább szaporodtak és erősödtek. Ezért a fáraó megparancsolta a héberek bábáinak, hogy ha egy héber asszony fiút szül, öljék meg, ha lányt hagyják életbe. A bábák azonban féltek az Istentől, és nem teljesítették a fáraó parancsát.

Az emberi élet a fogantatással kezdődik. Hogy ezt az emberi életet a harmadik vagy a hatodik hónapban, a születéskor vagy az után pusztítják el csak fokozati különbség. Ugyanazt az önálló, új emberi életet vágják el. A bábák bátor tanúságot tettek arról, hogy számukra az emberi élet szent. Sajnos az abortusz és a gyermekgyilkosság bűne már az ókori Egyiptomban is létezett. A régészek sok olyan több ezer éves hosszú tűt vagy kést találtak, amelyeket az anyaméhben a kisgyermeket meg tudták ölni. A régi orvosi esküben (a Hippokratészi esküben) szerepelt ez a mondat „Egyetlen anyát sem segítek hozzá, hogy a magzatától megszabaduljon.” A keresztény szülészorvos soha nem vállalhatja el az abortusz: a gyerek gyilkosság elvégzését. Sok keresztény nőgyógyász e miatt az állását is elvesztette. Az ő példaképeik is ezek a bátor héber bábaasszonyok, akik nem teljesítették a fáraó embertelen parancsát.

A fáraó látta, hogy a bábák nem teljesítették a parancsát. Ezért egy még kegyetlenebb parancsot adott: „Minden fiút, aki a hébereknél születik, a Nílusba kell dobni” (Kiv 1,22).

Ebben az időben egy héber házaspárnak Amronnak és Jokebednek fia született. A kis gyermek nagyon szép volt. Nem volt szívük a Nílusba dobni, ezért három hónapom át rejtegették. Amikor már nem tudták tovább rejtegetni, papiruszkosarat készítettek, bekenték szurokkal, beletették a kisgyermeket, és a kosarat a Nílusra helyezték. A gyermek nővére Mirjam távolról figyelte, hogy mi történik a kosárral.

Éppen a fáraó egyik lánya jött le fürödni a folyóban. Észrevette a kosarat. Kihozatta a szolgálóival, és látta, hogy egy nyöszörgő gyerek van benne. Részvét ébredt benne, és így szólt: „Egy héber gyermek.” Mirjam, aki a közelben rejtőzött, ekkor odament hozzá: „Akarod, hogy a héber asszonyok közül keressek valakit, aki szoptatja neked?” „Menj!” - mondta a fáraó leánya. Mirjam elfutott, és elhozta az anyjukat. A fáraó lánya rábízta, hogy szoptassa és nevelje fel neki. Amikor aztán felserdült, a fáraó lányának házába került, aki saját gyermekeként nevelte tovább. A Mózes nevet adta neki, mert a vízből húzta ki. Ez Mózes nevének népies magyarázata, etimológiája, vö. Kiv 2,1-10.)

Mózes felnőtt, és néha elment megnézni a népét, hogyan dolgozik és szenved. Egy alkalommal azt látta, hogy egy egyiptomi felügyelő kegyetlenül ütlegel héber rabszolgát. Mózes haragra gerjedt, és mivel nem látott senkit a közelben, odament és leütötte az egyiptomit. A holtestét elrejtette a homokban. Másnap megint ki ment a héber rabszolgákat nézni. Látta, hogy két héber verekszik. Odament, és megkérdezte az egyiket:„Miért ütöd a testvéredet?” Az így felelt neki: „Ki tett meg téged bíránkká vagy főnökünkké? Csak nem akarsz engem is megölni, mint tegnap, azt az egyiptomit? Mózes ebből megtudta, hogy kiderült a gyilkossága. Ezért elmenekült Egyiptomból. A saját feje szerint akar a nép szabadítója lenni, de abból csak egy gyilkosságra futotta.

Mózes Midián földjére menekült. Ott leült egy kútnál. Éppen Midián papjának, Jetrónak a lányai jöttek, hogy megitassák a nyájat. Mózes segített nekik vizet húzni, és elzavarta azokat a pásztorokat, akik Jetró lányai elé akartak tolakodni. Amikor Jetró ezt megtudta a hazatérő lányaitól, elhívta magához Mózest. Mózes ettől kezdve pásztorként dolgozott Jetrónál. Feleségül vette az egyik lányát, Cipporát. Két gyermekük is született. Gersom és Elizer (vö. Kiv 2,11-22). Mózes néhány dolgot apósától, Jetrótól, Midián papjától tanulhatott el. Így például a pusztában elkészített szent sátor felépítése nagyon hasonlít a Timnában feltárt midánita szentélyhez.