Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első teremtés történet

2014.06.20

AZ ELSŐ TEREMTÉSTÖRTÉNET

 

A világ nem magától van.

kep1.jpgA csillagászok* többségének megfigyelése alapján feltételezik, hogy az égitestek (a csillagok, a galaxisok) egyetlen pontból robbantak szét, röpülnek szerte a világűrben. Ennek az ősrobbanásnak kiszámították az idejét, mérni tudják a hatását (a háttérsugárzást).

Arra azonban a tudomány nem tud válaszolni, hogy honnan keletkezett ez az ősrobbanás. A gondolkodó ember tudja, hogy a semmiből nem lesz magától valami, a kevesebből nem lesz magától több, az élettelenből nem lesz magától élő. Ez a gyönyörű világmindenség nem magától véletlenül keletkezett.

Himnusz a világ szépségéről

A Biblia két történetben mondja el a világ teremtését. Az első teremtéstörténet (Ter. 1,1-2,4a) olyan, mint egy himnusz a világ szépségéről. Felsorolja a világ dolgait, az égboltot, a tengert és a szárazföldet, az égitesteket, a növényeket, a halakat, a madarakat, végül pedig a szárazföldi állatokat és az embert, majd minden „nap” leírása végén ezt a refrént találjuk: „Isten látta, hogy (nagyon) jó mindaz, amit alkotott” (Ter 1,10.31).

Építés és díszítés

A teremtést a Biblia ahhoz hasonlóan mondja el, mint ahogyan egy ember házat épít. Először a falak és a tető készül el, utána jöhet a ház feldíszítése. Az első három napon Isten a világ stabil alapelemeit alkotta meg, a következő három napon pedig feldíszítette ezeket mozgó dolgokkal az égitestek ékei a nappalnak és az éjszakának; a madarak az égen, a halak a tengernek, az állatok és az emberek pedig a szárazföldnek.

1.     világosság és sötétség

2.     szilárd égboltozat, alsó és felső vizek

3.     szárazföld és tenger, növények

4.     nagy (Nap és Hold) és kis világítók, csillagok

5.     halak és madarak

6.     szárazföldi állatok és az ember

Isten úgy alkotta meg a világot, mint egy gyönyörű házat, feldíszítette, aztán belehelyezte az embert. Görögül a világmindenséget így nevezik kozmosz. A kozmosz szó azt jelenti, díszes, feldíszített (innen származik a kozmetika szavunk is). Isten szép világot alkotott az embernek, hogy öröműket lehessük benne.

Az ókori világkép                                                                         

A biblia leírásába belekeveredik az ókori világkép is. Az ókorban úgy képzelték, hogy az égbolt szilárd, és egy üvegburához hasonlít, ami fölött víz van (a „felső vizek”). Amikor az eső esik, akkor megnyitják „az ég csatornáit”. A földet egy tányérhoz hasonlónak képzelték, amely oszlopokon áll. Ha földrengés van, azt mondták, hogy „a Föld oszlopai inognak”. A bibliai elbeszélés ezt az ókori világképet tükrözi, hiszen a szent szerzők így képzelték el a világot. Isten ezen a megfogalmazáson keresztül is el tudta mondani az alapvető üzenetét: mindent ő alkotott és mindent jónak teremtett.

Az ember Isten képmása

kep5.jpgAz ókorban az uralkodókat nevezték az Istenek képmásának. Ahogy Isten úr a mennyben, úgy a király úr a földön. A király olyan, mint az Isten, Isten képmása. A Biblia ezzel szemben azt tanítja, hogy nemcsak a királyok, hanem minden ember a legkisebb, legszegényebb Isten képmása. Isten minden embert arra teremtett, hogy „uralkodjon”.

 

 

A hetedik napon

A hetedik nap a nyugalom napja az ünnep. Bizonyos értelemben ez a hetedik nap az egész teremtés célja. Az ember, akit Isten alkotott, a hetedik napon, az ünnepen találkozhat Teremtőjével.

Összefoglaló

A csillagászok rá jöttek arra, hogy az égitestek egyetlen pontból robbantak szét. Ennek az ősrobbanásnak kiszámították az idejét, mérni tudják a hatását (a háttérsugárzást).

Arra azonban még a tudomány sem tud választ adni, hogy az ősrobbanás hogyan jött létre. A gondolkodó ember tudja, hogy a semmiből nem lesz semmi.  

A Biblia első két története a világ teremtésével foglalkozik. A teremtéstörténet első része olyan mintegy himnusz, ami a világ szépségét mutatja be. Felsorolja a teremtés folyamatát pl. boltozat, nappal, éjszaka stb. A nap leírása végén azt olvashatjuk, hogy: „Isten látta, hogy (nagyon) jó mindaz, amit alkotott” (Ter 1,10.31).  

A Biblia teremtés története a házépítéséhez hasonlít. A háznak is előszór, a falait húzzák fel és csak ezt követően teszik rá a tetőt. Az első három napon Isten a világ stabil alapelemeit alkotta meg, a következő három napon pedig feldíszítette. Isten úgy alkotta meg a világot, mint egy gyönyörű házat, feldíszítette, aztán belehelyezte az embert.

Forrás:

Székely János: A könyvek könyve, Szent István Társulat, Budapest 2010, 16-20.

 

 Érdekes videó

 

  Az ősrobbanás

Anyag összefoglalás