Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A pusztai vándorlás

2018.07.17

A pusztában (a Sínai-félszigeten, Cin pusztájában) nagyon nehézvízhez és élelemhez jutni. A nép újra és újra zúgolódni kezdett. Mózesre támadtak, és azt mondták neki:

Miért hoztál ki minket Egyiptomból a húsos fazekak mellől? Kihoztál ide a pusztába, hogy meghalljunk? (vö Kiv 16,1-3)

Isten azonban újra és újra megsegítette a népét a nehéz pillanatokban. A Biblia elmondja, hogy a nép mannát evet a pusztában (Kiv 16, 4-36). A manna valószínűleg az egyik pusztai növényfajta levelének terméke. Édeskés gyantához hasonlít, amelyet a beduinok ma is fogyasztanak.  A manna előképe annak a mennyei kenyérnek, amelyet Krisztus ad a világnak (vö. Jn 6).

A Biblia arról is beszámol, hogy fűrjcsapat hullott a tábora, úgyhogy összefogdoshatták a madarakat. A költöző madarak általában nem nyílegyenesen a Földközi-tenger fölött, hanem a szárazföldhöz közel repülnek, hogy időnként meg tudjanak pihenni. Egy-egy madár csapat gyakran annyira kifárad, hogy ellepnek egy hajót, vagy leszállnak a sivatag homokjára. Az idősebb Pinius, a híres római természettudós például feljegyzi, hogy egy alkalommal nagy madár csapat szállt le egy hajóra a Földközi-tengeren, a hajó pedig felborult és elsüllyedt. Ehhez hasonló történt a zsidók pusztai vándorlása során is. Egy nagy fúrj csapat ereszkedet le a tábora. A holdfáradt madarakat könnyen elfogták (vö. Kiv 16,13; Szám 11,31-33). A pusztai vándorlás során sok más nehézséggel is meg kellett küzdenie a népeknek. A pusztában igen sok mérges kígyó faj él, amelyek veszélyt jelentenek az ott élők számára. Ezért a pusztai pogány népek a kígyót istenként is imádták. Rézből, és más fémből készült kígyó szobrokat tiszteltek, hogy így kiengeszteljék a kígyó – istenséget, és megmeneküljenek a kígyómarástó. A régészek sok ilyen rézkígyót találtak a pusztában.

A vándorló népet is megtámadták a mérges kígyók. Mózes ezért rézkígyót készített, hogy aki rátekint, életben maradjon (vö. Szám 21,6-9). Természetesen Mózes a rézkígyót nem bálvány szobornak szánta, azonban nagyon hasonlított a környező népek kígyó-istenség ábrázolásához. Ezért aztán később, amikor egy jámbor király felújította és megtisztította a jeruzsálemi templomot, akkor a rézkígyót is kidobták onnan (2Kir 18.4). A magasba emelt rézkígyó, amely szabadulást ad azoknak, akik rátekintenek, előre jelzi Jézus magasba felemelt testét a keresztfán (vö. Jn 3,14).

Szövetségkötés a Sínai-hegynél

Isten a Sínai-hegynél szövetséget kötött a népével. A szövetség alapdokumentuma a tízparancsolat. A tízparancsolat magába foglalja azt a rendet, amit Isten Izrael népe átélt az Egyiptomból való szabadulás során. Ezt a tapasztalatot fogalmazza meg a tízparancsolat legelső mondta „Én vagyok az Úr a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről” (Kiv. 20,2). Ebben a szabadításban Izrael fiai azt élték át, hogy Isten számára az ő életük végtelenül értékes (vö. Kiv 4,22). Pedig abban az időben egy rabszolga életét semmibe sem vették. Ebből a tapasztalatból értették meg azt, hogy minden ember élete szent, tehát: Ne ölj! Mindenkinek a házastársa szent, tehát: Ne törj házasságot! Mindenkinek a tulajdona szent tehát: Ne lopj!

1, Az első parancsolat Isten mindenek felettiszeretetét fogalmazza meg. Megtiltja a szobrok és a képek imádását is. Emiatt protestáns keresztények gyakran vádolják a Katolikus Egyházat, hiszen a mi templomainkban helye van a képeknek és a szobroknak. Természetesen nem imádunk szobrokat vagy képeket, ezek csak emlékeztetnek minket a szentekre, akiket tisztelünk, vagy Krisztusra, akit imádunk.

Az Ószövetségben Istent tilos volt ábrázolni, mert ő láthatatlan, távoli, felfoghatatlan volt. A nevét sem volt szabad kiejteni. Az Újszövetségben, Jézusban teljesen új történt. A távol Isten közel jött. A láthatatlan Isten láthatóvá tette magát, „ábrázolta” magát, testet öltött. Ezért a kereszténység ősi idők óta ábrázolta is Krisztus és a szenteket. Ennek helyességét mondta ki a II. Niceai Zsinat Kr.u. 787-ben.            

 2. A második parancs a beszédünkre vonatkozik: „Isten nevét hiába ne vedd!” A latin közmondás szerint a beszéd a lélek tükre. A szavaink belőlünk jönnek elő. Ha valakinek sok csúnya szó jön ki a száján, az egy rossz jel. Jelzi, hogy valami belül, a szívében is elromlott, eldurvult.

3. A harmadik parancs a hetedik nap megszentelésére tanít: „Az Úr napját szenteld meg!” Fontos újra és újra megállni az élet rohanásában, hogy Istennel kapcsolatba léphessünk, megpihenjünk, időt szentelhessünk a szeretteinkre. A sabbat (szombat) szó pontosan azt jelenti, abbahagyni. Abba kell hagynunk a magunk fontosnak látszó dolgait, hogy több időt szakítsunk Istenre, az Örökkévalóra. Addig ember az ember, amíg a taposómalomból fel tudja emelni a fejét, amíg vannak ünnepei. Egy híres zsidó mondás szerint „nem a zsidó tartotta meg a szombatot, hanem a szombat tartotta meg a zsidót”.

4, A negyedik parancs a szüleinkre vonatkozik: „Apádat és anyádat tisztelt” Rengeteg minden kaptunk szüleinktől. Rajtuk keresztül kaptuk az életet, nagyon sok mindenről lemondtak értünk. A legtermészetesebb dolog, hogy ezt sok ajándékot szeretnénk legalább egy kicsit viszonozni. A gyerek a nagykorúságáig engedelmeskedik is a szülei tanácsainak, mert a szülei tapasztaltabbak, mint ő. A szüleinket tisztelni azt is jelenti, hogy megbocsájtjuk gyengeségeiket.

5. Az ötödik parancs az életfeltétel nélküli tiszteletére tanít: „Ne ölj!” Az emberi élet szent a fogantatástól kezdve a természetes halálig.

6. A hatodik parancs a szerelmet és a házasságot védi: Ne törj házasságot!” A testi eggyé válás a legmélyebb módja annak, ahogyan a férfi és a nő szerelmét átélheti. Ám ez a cselekedet csak akkor igaz, ha valóban nem csak két test, hanem két ember válik eggyé. Egymásnak adják egész önmagukat a múltjukat és a jövőjüket.

7. A hetedik parancs a tulajdont védi: „Ne lopj!”. A magántulajdon biztosítja az egyén szabad mozgásterét, szabad rendelkezését a saját élete felett.

8. A nyolcadik parancs az igazmondásra szólít fel: Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen? Az igazmondás, az őszintésség a szavakban megnyilvánuló szeretet. Aki őszinte, az önmagából oszt meg valamit a másikkal, önmagából ad neki valamit. Ahol az emberek nem őszinték, ott lassanként minden barátság minden szeretet megszűnik.

9-10. A két utolsó parancs a bűnös kívánságoktól akar megóvni minket: „Felebarátod házastársát ne kívánd! Mások tulajdonát ne kívánd!” Ha rossz vágyakat táplálunk a szívünkben, azok egyre erősebbek lesznek, és hamarosan tettekké is válnak.

A tízparancsolat az Isten- és az emberszeretet nagyszerű, kristálytiszta összefoglalása. Egyedülálló az ókorban. Istentől származó gyönyörű és Igaz törvény. Milyen szép volna a világ, ha minden ember e szerint a törvény szerint élne!

Mózes még elkészítette a szent sátrat és a szövetség ládáját (a frigyládát) is. Az szövetség ládájában őrizték a tízparancsolat két kőtábláját. Áron kivirágzott vesszejét, és egy keveset a mannából. A szövetség ládájának két oldalán lévő karikákba rudat lehetet bedugni. A pusztai vándorlás során így tudták vinni a frigyládát. Mózes testvérét Áront, és a fiait felszentelték papnak. Ettől kezdve ők mutatták be Istennek az áldozatokat.