Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szóelemek morfémák

2008.01.31

A szóelemek morfémák

 

Morféma (szóelem) néven foglaljuk össze a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységeit: a szavakat és különféle toldalékokat. A szó egyfelől a szókészlet egy tagja, másfelől a mondat egyik építőeleme, a szóalak. Az élő mondatban szereplő szóalak rendszerint nem egyetlen morfémából áll, hanem ezek kapcsolatából. A szótári szó a nyelv, a szóalak pedig a beszéd egysége.

    A morfémakapcsolatok első helyén rendszerint a szótári szó áll, amelyet a teljes szóalak kiindulópontjaként szótőnek nevezünk. A szótövek nagy többsége önállóan, más szóelemektől függetlenül is előfordulhat, éppen e jellemzőjük miatt szabad morfémáknak nevezzük őket.

    Vannak olyan szavak, amelyek önállóan nem fordulnak elő, csak más szótövekkel együtt. Bár velük nem olvadnak össze egyetlen szóvá, jelentésük viszonyító, járulékos jellegű (pl.: igekötők). Ezeket alaki viselkedésük alapján félszabad morfémáknak (vagy álszónak) nevezzük.

    A morfémák harmadik csoportját a toldalékok alkotják. Ezek csak szótövekhez kapcsolva fordulhatnak elő, ezért nevezzük őket az alaki csoportosításban: kötött morfémáknak.

    Az egyes típusokba tartozó morfémák legjellemzőbb tulajdonságai:

 

szótári szótő

szabad morféma

önálló alak

önálló jelentés

pl.: arat, gép

nem szótári szótő

kötött morféma

önállótlan alak

önálló jelentés

pl.: tav-ak, Pet-i

álszó

félszabad morféma

önálló alak

járulékos jelentés

pl.: után, a, el

toldalék

kötött morféma

járulékos alak

járulékos jelentés

pl.: -ság, -k, -ban

 

A toldalékok első helyén közvetlenül a szótő után a képzők állnak, gyakran a szó szótári alakjának részeként. Létrehozhatnak teljesen új jelentésű szótári szót (fészkel - fészkelődik). Megváltoztathatják az eredeti szó szófaját és ezzel mondatbeli szerepét (vár - váró, zöld - zöldül). De az eredeti szófaji jelleg megtartása mellett is hatással lehetnek a szó mondatbeli helyzetére, bővítményeire, behelyettesíthetőségére (mos - mosakodik - mosogat). Csaknem mindig társulhat hozzájuk újabb képző, egy szótőhöz tehát egynél több képző is járulhat. A képzők rendszerint nem zárják a szóalakot, hanem új szótövet hoznak létre. Előttük jelek és ragok nem állhatnak.

    A jelek a képzők után és a rag előtt helyezkednek el, egynél több is járulhat a tőhöz. Nem hoznak létre új szótári szót, nem változtatják meg mondatbeli szerepét sem, de egy-egy nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítják a szótőben kifejezett jelentéstartalmat (pl. idő, mód, számbeliség), és hangsúlyozzák a szó állandó szófaji jellegét, megerősíthetik alkalmi szófaji használatát.

    A ragok a szóalak zárómorfémái, nem követheti őket más morféma, és egy ragnál többet nem tartalmazhat egyetlen szóalak sem. A ragok egyértelműen meghatározzák a szóalak mondatbeli szerepét (város – város-ban – város-t).

    A szótövek és a toldalékok között egyes alakokban egy rövid magánhangzó jelenik meg. Ezeket – leíró szempontból – a toldalékok részének tekintjük, mint előhangzókat. Az egy szótőből létrehozható szóalakok száma és az alakok egymáshoz való viszonya rendszert alkot (alakrendszer). Az igealak a tő jelentésén kívül kötelezően öt jelentésmozzanatot tartalmaz: a cselekvés módja, ideje, cselekvő személye, száma, a tárgy határozottsága.

    A főnevek szintén háromféle toldalékot vehetnek fel. Kötelező a számra és az esetre utalás.

 

kötelező szóelem

igető

 

jel ® idő; mód

személyrag ® szám; személy; a tárgy határozottsága

 

kötelező szóelem

főnévi tő

 

jel ® szám; személy

rag

nem kötelező szóelem

 

képző képzők

 

 

 

nem kö­telező szóelem

 

képző képzők

birtokos személyjel

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

asdasd

(wedsweds, 2014.02.20 16:36)

adcdefghijkl

stréber

(kitty, 2010.12.15 15:55)

XD :P tanulás pfff

iskola

(beri, 2010.12.15 15:51)

mi most tanuljuk és ezért léptembe erre az oldalra:)

ne mar!!!

(berna, 2010.06.12 13:03)

nehany peldaval tobbet azert mutathataal volna...na meg nem eleg reszletes.aprolekosabban kene magyazarni!

abc

(abcd, 2009.04.11 12:24)

ezek, nem a saját a munkáid, hanem tankönyvi szövegek, amit plágiumnak hívnak, és mit a törvény büntet.
Legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy a bemutatkozáodban minim 40 durva helyesírási hiba van-nem elgépelés-.
nem "evvel" hanem ezzel, és mindíg közvetlenül a "hogy" szócska előtt van vessző. Szerintem a teológiai felkészülésedet kezdd azzal, hogy megtanulsz helyesen írni. Ilyen botrányos hibákkal ugyanis aligha lehetsz pap.
És kérj meg valakit, hogy ellenőrizze amit írsz, ugyanis gyakran annyira hibás a helyesírás, hogy értelmetlenné válik a kondat.
Sok sikert

pa5720@freemail.hu

(Harmony, 2008.12.30 09:07)

Nagyon jó ez az oldal és sokat segít a tanulásban!
Köszönöm