Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mondat szintagmatikus szerkezete

2008.01.31

A mondat szintagmatikus szerkezete

 

A mondatnál kisebb nyelvi egység. 3-féle típusa van: alárendelő, mellérendelő, hozzárendelő. A szintagma mindig két alapszófajú szó (főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév). Alárendelő szintagmatikus szerkezet: alaptagból és bővítményből áll, köztük nyelvtani viszony van, különféle szószerkezeteket különböztetünk meg. Alanyos szószerkezet: ritkán fordul elő a mondatban, de mindig határozói igenévhez kapcsolódik. Tárgyas szószerkezet: ebben a tárgy kifejezőeszköze a –t, de előfordulhat ragtalan tárgy is, amelyet főnévi igenével fejezünk ki. A tárgy a mondatban tárgyas igét vagy tárgyas igéből képzett bővítmény. Határozós szószerkezet: A határozók a mondatban igét, melléknevez, számnevez, bővítnek. Típusai: hely, idő, szám, mód, eszköz, ok, cél, fok-mérték, tekintet, állapot eredet, eredmény, társ, hasonlító, részes és állandó. Jelzős szószerkezet: a jelzők a mondatban főnevet bővítnek. (minőség, mennyiség, birtokos, értelmező). Az alaptag és bővítmény kapcsolata. Ez alapján vannak vonzatok és szabad bővítmények. Vonzatok: Jelentése hozzátartozik az alaptag jelentéséhez. Szabad bővítmények: nem tartoznak hozzá az alaptag jelentéséhez. Az alaptag szófaja szerint: igei, igenévi, melléknévi, számnévi, határozói és némási szerkezet. Mellérendelő szintagmatikus szerkezet. Azokat a mondatokat, amelyekben halmozott mondatrészek vannak, köztük kimutatható a tartalmi logikai, nyelvtani viszony. Típusai: se, vége se hossza, ellentétes: szép, de hangos, magyarázó: eredményes ugyanis szorgalmas, választó: most vagy holnap, következtető: szorgalmas ezért eredményes.                

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.