Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mondat modalitása, a mondat fajták

2008.01.31

A mondat modalitása, a mondat fajták

 

A mondat a beszéd legkisebb egysége, de rendszerint nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi részeként.

    A közlésfolyamatban minden mondatban kifejeződik a beszélőnek a valósághoz való viszonya és a szándéka, hogy beszédével a hallgatóra valamilyen hatást tegyen. Ennek megfelelően a mondat jelentése többrétegű. Első rétege a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége, ezt azonban mindig árnyalja, gazdagítja a szövegkörnyezetből, a beszédhelyzetből, a beszélő egyéni nyelvhasználatából származó másodlagos jelentés. E kettő együtt a mondat tartalma. A második réteg a szándék (pl.: tájékoztat, felhív, érzelmet fejez ki). A harmadik az a szándékolt hatás, amelyet a mondat a hallgatóra gyakorol.

    A mondatnak lényeges (de nem kötelező) tulajdonsága a szerkesztettsége. E szempontból a mondat lehet tagolt és tagolatlan. A tagolt mondatnak két fajtája van: a szerkezetileg teljes és a szerkezetileg hiányos mondat. Tagolatlan az a mondat, amelyben az alanyi-állítmányi rész nincs nyelvileg kifejezve, és nem is egészíthető ki pontosan.

 

A beszélőnek a valósághoz való viszonya és szándéka erősen hat a mondatok nyelvi megformálásának módjára, az ezen alapuló eltérő kifejezésmódot nevezzük a mondat modalitásának. Az alapvető modalitás alapján öt mondatfajtát különböztetünk meg: kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot.

    A magyar nyelvben a mondatfajták megformálásának legfőbb nyelvi eszközei: az igemódok, a mondatfonetikai eszközök (hanglejtés, hangsúly, szünet, hangmagasság), írásban az ezekre utaló írásjelek, bizonyos lexikai elemek (módosítószók, névmások, indulatszók). Illetve ezeken kívül: a szórend, a mondatok szerkesztettségi foka.

    E kifejezőeszköz-együttes tagjai egymást kiegészítik, esetenként helyettesítik.

 

mondat­fajta

a beszélőnek a valósághoz való viszonya és szándéka

a hallgató reagá­lása

kijelentő mondat

megismerő tevékenység, a valóság ábrázolása, tájékoztatás

megértés

kérdő mondat

bizonytalan vagy hiányos valóságkép

felelet a kérdésre

felkiáltó mondat

érzelemkifejezés, a valóságra vonatkozó tájékoztatás

tudomásulvétel, együttérzés

óhajtó mondat

kívánság, vágy kifejezése

tudomásulvétel, együttérzés

felszólító mondat

akaratának nyilvánítása: cselekvésre felszólítás

a cselekvés megtétele vagy meg nem tétele

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.